Napfogyatkozás március 29-én
	Március 29-én napfogyatkozás lesz a Földön, amely egy Törökországon is átvonuló szűk sávban teljes fogyatkozásként látható. Magyarországon a jelenség maximális fázisakor a Hold a napkorong közel felét takarja el, azaz nálunk részleges napfogyatkozás lesz. Az esemény megfelelő óvintézkedések mellett biztonságosan megfigyelhető.

1/2. oldal >>

Forrás: Polaris Csillagvizsgáló, MCSE A kicsorbult napkorong a Polaris Csillagvizsgáló felett Figyelmeztetés Soha ne nézzünk közvetlenül a Napba, se szabad szemmel, se távcsővel, se fényképezőgéppel, se a videokamera keresőjével! Az erős fénytől azonnal megvakulhatunk! Ajánlat Polaris Csillagvizsgáló Magyar Csillagászati Egyesület Pontos időadatok a fogyatkozásról Pápics Péter honlapja Ajánlat Napfogyatkozás a felhők között Véget ért a részleges napfogyatkozás Képgaléria Napfogyatkozás 2005. október 3-án A teljes napfogyatkozás az egyik legszebb természeti jelenség. A táj és az égbolt fokozatosan elsötétül, feltűnnek a bolygók és a legfényesebb csillagok, majd felragyog a Nap egyébként nem látható külső légköre, a napkorona. A napfogyatkozásoknak sem a Földre, sem a rajta élő emberekre nincs hatása - eltekintve attól, hogy látványos jelenség megfigyelése mindenkinek örömöt okoz. A részleges fogyatkozás sajnos sokkal szerényebb látnivalóval szolgál, de ez is szép, ritka jelenség - ne maradjunk le róla! A napfogyatkozások kialakulása Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Nap és a Hold égen látható mérete (látszó átmérője) véletlen egybeesés miatt közel egyforma. Mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van hozzánk, kedvező helyzetben az egész napkorongot eltakarhatja. Ezt teljes napfogyatkozásnak nevezzük. Részleges a fogyatkozás, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét fedi le. Utóbbi fázis tölti ki a fogyatkozás időtartamának legnagyobb részét a teljes fázis előtt és után, összesen közel két órán keresztül. Egy-egy napfogyatkozás alkalmával a részleges fázis a Föld több ezer kilométer széles területéről figyelhető meg, míg a teljes fogyatkozás, a totalitás csak egy keskeny, kb. 200 km széles sávból látható, onnan is maximum 7,5 percig. Az alábbi ábrán a Hold Földre vetülő árnyékából a nagyobb és világosabb szürke kör mutatja a részleges fogyatkozás területét. A teljes fogyatkozás területe a kisebb, sötétebb foltra esik. A 2006. március 29-i napfogyatkozás A 2006. március 29-i napfogyatkozás részleges fogyatkozásként látható hazánkból. A teljesség sávja sajnos Afrikán és Ázsián halad át, Európát nem érinti. A jelenség Brazíliában kezdődik, átszeli az Atlanti-óceánt, Észak-Afrikát és Közép-Ázsiát, majd Mongólia nyugati határánál ér véget. A teljes fogyatkozás maximálisan valamivel több mint 4 percen keresztül figyelhető meg. A teljesség sávjába irányuló szervezett utakkal és expedíciókkal kapcsolatos információk az Magyar Csillagászati Egyesület napfogyatkozás oldalán olvashatók (ezért is hívjuk fel a figyelmet a jelenségre egy hónappal korábban). Hazánkból nézve a Hold a napkorongnak csak kisebb részét takarja el. A jelenség kezdete Magyarország különböző pontjairól nézve nyári időszámítás szerint 11:41 és 11:46 között lesz. A fogyatkozás maximális fázisa 12:50 körül lesz, ekkor kísérőnk a napkorongnak 58-64%-át takarja majd el. A legnagyobb fázis idején is majdnem olyan világos lesz, mint előtte vagy utána, és nem is látszanak a teljes napfogyatkozás alkalmával megfigyelhető rendkívüli jelenségek. Ennek ellenére - megfelelő felszereléssel megfigyelve - látványos jelenségeknek lehetünk tanúi. A Hold fekete sziluettje látszólag 14:00 körül hagyja el a napkorongot, ekkor ér véget a részleges napfogyatkozás. A csodálatos napkorona a teljesség fázisa alatt (fotó: Lantos Zsolt) A teljesség sávjának helyzete a Földön 2006. március 29-én (kép: NASA)

1/2

következő oldal

>>

1. Napfogyatkozás március 29-én 2. Napfogyatkozás március 29-én